Angyalok édesanyja

A mai nap margójára

Szüleim munkájából kifolyólag a mindennapok során sok idegen ember fordul meg nálunk. Sajnos az ő korosztályuknál, még mindig jellemző az az udvariaskodási forma, hogy érdeklődünk a családi állapot és a gyermekek száma után. ( Lehet hogy ez erős általánosítás, de privát felmérésemből eddig ez szűrhető le.) Fél órája történt velem az eset, még friss és… Tovább »

Az első angyal

Az első kisbabánk 2017 februárjában fogant. Érdekes volt megtapasztalni a várandósság érzeteit. Még 5 nap volt a menstruációmig de már tudtam, hogy babát várok. Én, aki annyira fázik, hogy fagyállót kéne pumpálni az ereibe, hogy ne fagyjon halálra, egyik pillanatról a másikra tüzes démonná változtam. Pólóban rohangáltam és még így is melegem volt. A melleim… Tovább »

2016 a várakozás éve

Azt eddigi posztjaim során nem említettem, hogy kineziológus vagyok. Még a kálváriám előtt kezdtem el tanulni. Körülbelül 2015 novembere-decembere környékén úgy döntöttem, hogy szembenézek a lelkemben dúló viharokkal, nem elégedtem meg a tanfolyamokon kapott oldásokkal, így elmentem az oktatómhoz. Ez egy nagy elhatározás mindenki számára, hiszen ilyenkor célirányosan, témaspecifikusan dolgozunk. Ha már babaprojekt, akkor szóba… Tovább »

2015 a stressz éve

2015 számunkra nagyon fontos év volt, ugyanis akkor tartottuk az esküvőnket. Egy nő életében talán az egyik legfontosabb esemény. Szép ruhákat vehet fel, szépen elkészítik a sminkjét és a haját. Rengeteg ember csodálja egy gyönyörűen feldíszített helyszínen. Nos, én már nem így gondolok vissza rá! Sőt, ha mostanában tartanánk, már ezek nem is lennének fontosak…. Tovább »

Régen

Régen, jó pár évvel ezelőtt, amikor még egyáltalán nem foglalkoztatott az anyaság kérdése, találkoztam egy lánnyal. Minden reggel együtt, egy busszal mentünk dolgozni, az ő munkahelye is ugyanabban az utcában volt. Mindig beszélgettünk és elmesélte nekem, hogy már évek óta próbálkoznak és nem jön össze a baba. Emlékszem én akkor nagyon sajnáltam őt, és azt… Tovább »

Miért tűntem el?

Megmondom őszintén, hogy a kezdeti lelkesedésem, zuhanó mélyrepülésben, már az első bejegyzésem írása óta. Az én fejemben az a kép élt (nem tudom honnan, hiszen sosem blogoltam), hogy blogolni egyszerű. Nos, nem így van! Nem csak a tartalom írásával van problémám, hanem a technikai tudásom hiányával… Tudom nem a küllem a lényeg, de nagyon maximalista… Tovább »

Címválasztás

Miért pont ezt a címet választottam? Alapvetően a cím már nagyon régen megszületett a fejemben, bár elgondolkodtam, hogy nincs e esetleg negatív hangzása. Hiszen, én nem csak angyalok édesanyja szeretnék lenni, hanem hús-vér, igazi gyermekeké! Viszont hiszek abban, hogy majd leszületik hozzánk egy (vagy lehetőleg több) angyalka, aki úgy dönt, hogy elhagyva szárnyait emberként akar… Tovább »

Intro

Sokat hezitáltam, azon, hogy írjak e egyáltalán a velem történtekről egy blogot, de a barátaim megerősítően nyilatkoztak, és mindenki kivétel nélkül úgy gondolta, hogy ez jót fog tenni a lelkemnek. Már napok óta érzem ezt az erős késztetést, hogy tegyek valamit. Lenne több minden, mert sok projektem áll, (lásd előző poszt önsajnálat 😀 ) de… Tovább »

Az első

Ha lenyomom az elküldés gombot, akkor valami végérvényesen megváltozik az életemben. Mások is megtudják mi történt velem, miken mentem keresztül, milyen érzések kavarogtak és kavarognak bennem. Nem biztos, hogy akarom ezt,…De miért is? Hiszen, ők nem tudják, hogy én ki vagyok, addig amíg én ezt nem akarom. Azt érzem ideje valamit tennem, de valami mégis… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!